Czabán Samu tanítóként kezdte munkálát.

     Élete:

Czabán Samu 1878-ban látta meg a napvilágot a rozsnyói csizmadia kisiparos fiaként. 1897-ben kapott tanítói oklevelet Eperjesen, majd megkapta első (segédtanítói) állását az albertirsai nemzetiségi iskolában. Ezután több helyen is tanított (Miava: 1902-1906, Klopódia: 1906-1911, Nagyszénás: 1911-1914). 1912-ben lett az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke, ezt követően pedig a szociáldemokrata párt tagjai sorába lépett, ahol a felekezeti és községi iskolák államosítását követelte. Rebellis gondolataihoz először Nagyszénáson talált segítő partnereket, azonban egy sztrájk miatt 1914-ben izgatás vádjával ottani állásából elbocsátották, ezután óradíjasként működött Budapesten.

  Miután kitört az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom, a Közoktatásügyi Minisztériumban nyert alkalmazást. A Tanácsköztársaság (Kommün) alatt elnöke volt a budapesti III. kerületi munkástanácsnak, tagja a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak, valamint osztályvezetője a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek. A kommunista rendszer bukása idején börtönbe került, majd 1921-ben a Felvidékre (Csehszlovákiába) menekítették, ahol Beregszászon (Kárpátalja) telepedett le. A Csehszlovák Kommunista Párt munkájának aktív résztvevője volt. 1933-ban Új Korszak címmel kommunista szellemű tanügyi lapot indított. Ennek főmunkatársa Ilku Pál lett. Szerkesztette továbbá a Jó Barátom Kis könyvtára című gyermeklapot Samu bácsi álnéven. 1938-ban újfent elbocsátották állásából, nyugdíjazták. A Kárpátalja visszafoglalását követően fogságba került, a csendőrök megkínozták. Hosszas szenvedések közepette hunyt el 1942-ben, cellájában.Miután kitört az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom, a Közoktatásügyi Minisztériumban nyert alkalmazást. A Tanácsköztársaság (Kommün) alatt elnöke volt a budapesti III. kerületi munkástanácsnak, tagja a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak, valamint osztályvezetője a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek. A kommunista rendszer bukása idején börtönbe került, majd 1921-ben a Felvidékre (Csehszlovákiába) menekítették, ahol Beregszászon (Kárpátalja) telepedett le. A Csehszlovák Kommunista Párt munkájának aktív résztvevője volt. 1933-ban Új Korszak címmel kommunista szellemű tanügyi lapot indított. Ennek főmunkatársa Ilku Pál lett. Szerkesztette továbbá a Jó Barátom Kis könyvtára című gyermeklapot Samu bácsi álnéven. 1938-ban újfent elbocsátották állásából, nyugdíjazták. A Kárpátalja visszafoglalását követően fogságba került, a csendőrök megkínozták. Hosszas szenvedések közepette hunyt el 1942-ben, cellájában.Miután kitört az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom, a Közoktatásügyi Minisztériumban nyert alkalmazást. A Tanácsköztársaság (Kommün) alatt elnöke volt a budapesti III. kerületi munkástanácsnak, tagja a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak, valamint osztályvezetője a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek. A kommunista rendszer bukása idején börtönbe került, majd 1921-ben a Felvidékre (Csehszlovákiába) menekítették, ahol Beregszászon (Kárpátalja) telepedett le. A Csehszlovák Kommunista Párt munkájának aktív résztvevője volt. 1933-ban Új Korszak címmel kommunista szellemű tanügyi lapot indított. Ennek főmunkatársa Ilku Pál lett. Szerkesztette továbbá a Jó Barátom Kis könyvtára című gyermeklapot Samu bácsi álnéven. 1938-ban újfent elbocsátották állásából, nyugdíjazták. A Kárpátalja visszafoglalását követően fogságba került, a csendőrök megkínozták. Hosszas szenvedések közepette hunyt el 1942-ben, cellájában.

      Forrás Wikipédia